Egy több mint 1,5 milliárd eurós (600 milliárd forintos) költségvetési vágást javasol 2025-re az Európai Tanács, ami már feszültségforrássá vált az Európai Parlamenttel. A képviselők nem engednének az Erasmus és a Horizon Europe támogatásából.
Az Európai Bizottság egy kutatási és innovációs szuperalap létrehozását fontolgatja, amely számos meglévő kezdeményezést egyesítene egy hatalmas Európai Versenyképességi Alap (ECF) alatt. A javaslat, amely az EU 2028-2034 közötti többéves pénzügyi keretén (MFF) belül valósulhat meg, aggodalmat keltett a kutatási közösség és az autonóm finanszírozási programok hívei között – írja az Euractiv.
Egyre biztosabb, hogy az idei év végén Magyarország jelentős mennyiségű uniós forrást veszít el véglegesen, a végösszeg megközelíti a 1,5 milliárd eurót. A régóta húzódó jogállamisági viták, a kondicionalitási eljárás lezáratlansága még csak fenyeget a pénzek elbukásával, de 300 millió eurónyi forrást már el is veszített a költségvetés az Európai Unió Bíróságának ítélete miatt, amit a kormány nem is akar végrehajtani.
Vége azoknak az időknek, amikor különböző gazdasági reformok nélkül kaphattak a szegényebb uniós tagállamok felzárkóztatási EU-forrásokat, a 2028-2034-es uniós fejlesztési ciklusban már csak ilyenekért cserébe juthatna forráshoz Magyarország, például egy konkrét országprogram teljesítése esetén – ez rajzolódik ki azokból az erős üzenetekből, amelyeket név nélküli magasrangú források mondtak a Financial Times vasárnapi cikkében. Az egyik illetékes nyugdíj- és adóreformot emlegetett, illetve olyan konkrét reformintézkedéseket, mint amelyeket egyébként is teljesíteniük kell most az országoknak a helyreállítási program forrásainak lehívásához. Megnézve az Európai Bizottság 2024-es országspecifikus ajánlásait Magyarországra, abból az egyik konkrét ajánlás a rezsicsökkentési rendszer teljes átalakítása, célzottabbá tétele volt, illetve a gázár támogatás megszűntetését is ajánlotta a testület. A friss brüsszeli jelek tehát afelé mutatnak, hogy fájdalmas átalakításokért cserébe juthatna majd hozzá 2028-tól EU-pénzekhez Magyarország, hogy az indoklás szerint a pénz még nagyobb, a szándékok szerint, kedvező gazdasági hatásokat válthasson ki. A rezsicsökkentési rendszer és az energiaárak is szóba kerülnek a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelynek nyitóelőadója Lantos Csaba energiaügyi miniszter lesz, további részletek itt érhetők el.
Az Európai Unió jogi megoldást dolgozott ki annak érdekében, hogy negligálja Magyarország vétóját az orosz befagyasztott vagyonból származó nyereség felhasználása ellen, hogy fegyvereket vásároljon Ukrajna számára – írja a Financial Times. Ez a lépés szabaddá teheti az utat a G7-ek számára, hogy 50 milliárd dolláros hitelt nyújtsanak Kijevnek és ne kelljen megvárni az EU konszenzusos döntését.
Az Európai Bizottság 2025-re 199,7 milliárd eurós (mintegy 79 250 milliárd forintos) éves uniós költségvetést javasolt, amelyet a NextGenerationEU becsült 72 milliárd euróval egészít ki. A közös büdzsé célja az EU politikai prioritásainak támogatása, a zöld és digitális átmenet elősegítése, a munkahelyteremtés, valamint Európa stratégiai autonómiájának és globális szerepének megerősítése.
Közel tíz éve tartó vita és pereskedés után marasztalta el az Európai Unió Bírósága a magyar kormányt, amiért a hazai menekültügyi rendszer nem felel meg az uniós szabályozásnak. Orbán Viktor miniszterelnök a 200 millió eurós bírságra válaszlépéseket ígért, hogy „Brüsszelnek jobban fájjon”. Brüsszeli tisztviselők azt mondták a Portfolio-nak, hogy a kormánynak korlátozottak a lehetőségei, hogy kihúzza magát a fizetés alól, ha pedig ellenáll a kabinet, akkor az EU-támogatásokból vonják el a büntetést.
Az Európai Unió egyre bonyolultabb geopolitikai viszonyok között navigál, ami miatt jóval több pénzre lesz szüksége. Európa képessége, hogy hatékonyan tudja kezelni a legsürgetőbb kihívásokat, a költségvetési integráció fokozásán múlik, mivel a blokk jelenleg nem rendelkezik a megfelelő politikai és intézményi mechanizmusokkal a szükséges beruházások finanszírozásához – éppen ezért több tagállami befizetést, EU-szintű adók bevezetését javasolja Max Bergmann és Federico Steinberg, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) Európa jövőjével foglalkozó projektjének két vezető munkatársa.
A 2004-es bővítés és a kohéziós politika sikertörténet, de mindenképpen újra kell gondolni az uniós felzárkóztatási rendszert. Az EU-s és állami támogatásokra egyaránt szükség van, hogy javítsunk Európa versenyképességén, és a költségvetési adósságfékeknek nem szabad akadályozniuk a beruházásokat. A magas szociális kiadások nem jelentenek versenyhátrányt Európában, épp ellenkezőleg: az erős munkavállalói jogok előnyt jelentenek az EU-nak – többek között ezekről beszélt a Portfolio-nak adott interjújában Oliver Röpke, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EESC) elnöke.
Az a forrás, amit az EU Magyarország számára biztosít, az újra és újra kihelyezhető a gazdasági szereplők számára. A közeljövőben újabb program érkezik, ami nagy hírt vert az elmúlt hetekben - jelentette ki Sipos-Tompa Levente. Az MFB elnök-vezérigazgatója Hitelezés 2024 konferenciánkon tartott előadásában az uniós források hitelezésbe való átültetéséről, az Otthonteremtési Hitelprogramról és a KKV Technológia Plusz Hitelprogramról is beszélt.
Háromszázmilliárd forint értékű uniós fejlesztési forrást kap a főváros - jelentette be Karácsony Gergely az Elisa Ferreiraval, az Európai Bizottság kohéziós politikáért és reformokért felelős biztosával közösen tartott pénteki sajtótájékoztatóján a Városházán. A 300 milliárd forint felhasználásának részleteiről is beszélt a főpolgármester.
A tervezett EU-bővítés miatt az Európai Bizottság teljesen átalakítaná a felzárkóztatási politikát, így a támogatások elosztási rendszerét is, mivel a mostani 27 tagállammal működő unióban is problémák látszódnak a rendszerben. Magyarország esetében is látszik, hogy míg a nemzetgazdaság egésze közelíti az EU-átlagot például az egy főre jutó GDP-mutatónál, de egyes régiók még le is maradtak az elmúlt években. Elisa Ferreira kohézióért és reformokért felelős biztos szerint bár most is látszódnak sikerek, decentralizáltabb rendszer kell a jövőben, teljesítményalapú mutatókkal.
Az Európai Nukleáris Szövetség első csúcstalálkozójára látogatott több uniós tagállami vezető, sőt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is. Az orosz-ukrán háború utáni atomreneszánsz elől pedig elhárulhat egy újabb akadály, ha von der Leyen is a nukleáris energia ügye mellé áll. A belga miniszterelnök pedig azért lobbizik, hogy a nukleáris energiával kapcsolatos beruházásokat is tiszta energiaforrássá nyilvánítsa az EU, így lehetővé téve, hogy uniós forrásokkal támogassák a fejlesztéseket.
A korábbiakhoz képest egyszerűsített formában érhetők el az MFB-nél az uniós támogatások, azonban sok szempontból jóval szigorúbbak a jelenlegi 2021-2027-es ciklus szabályai, mint az előző hétéves költségvetés programjainál voltak. Főként az RRF-források esetében igaz ez – mondta el Sipos-Tompa Levente, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) elnök-vezérigazgatója részletes előadásában a várható és már zajló uniós támogatási programokról a Portfolio EU Források 2024 konferenciáján. Kiemelte az előző időszak forrásmennyiségét és a végrehajtási struktúra változásait, majd részletesen kifejtette a pénzügyi eszközök és azok tervezett felhasználásának részleteit.
Magyarország a már decemberben feloldott 10,2 milliárd eurónyi kohéziós támogatás mellett újabb közel 2 milliárd eurót szabadíthatott ki a fejlesztési forrásokból – tudtuk meg kormányzati és uniós forrásoktól. A hivatalos bejelentésre még várni kell az Európai Bizottságtól, de ez hamarosan megtörténhet.
Az Európai Bizottság elfogadta a 2024-es uniós költségvetés módosítását, mely tükrözi az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa között a 2021-2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret felülvizsgálatáról létrejött megállapodás szerinti változtatásokat - tájékoztatott a brüsszeli testület csütörtökön.
Ütésálló, jól szervezett ágazatban is fontos a megfelelő finanszírozási háttér – a Gallus Csoport története.
Estig nem is várható javulás.
Nem volt unalmas az év a hazai távközési szektorban.
A miniszterelnök szerint a deficit csökkentése a magyar gazdaság érdeke. 3% feletti hiánnyal gazdálkodni, nagyon nehéz.
Mélyülnek a kapcsolatok.
Intenzív szakaszában van a háború.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
