Az Európai Unió egyre bonyolultabb geopolitikai viszonyok között navigál, ami miatt jóval több pénzre lesz szüksége. Európa képessége, hogy hatékonyan tudja kezelni a legsürgetőbb kihívásokat, a költségvetési integráció fokozásán múlik, mivel a blokk jelenleg nem rendelkezik a megfelelő politikai és intézményi mechanizmusokkal a szükséges beruházások finanszírozásához – éppen ezért több tagállami befizetést, EU-szintű adók bevezetését javasolja Max Bergmann és Federico Steinberg, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) Európa jövőjével foglalkozó projektjének két vezető munkatársa.
A 2004-es bővítés és a kohéziós politika sikertörténet, de mindenképpen újra kell gondolni az uniós felzárkóztatási rendszert. Az EU-s és állami támogatásokra egyaránt szükség van, hogy javítsunk Európa versenyképességén, és a költségvetési adósságfékeknek nem szabad akadályozniuk a beruházásokat. A magas szociális kiadások nem jelentenek versenyhátrányt Európában, épp ellenkezőleg: az erős munkavállalói jogok előnyt jelentenek az EU-nak – többek között ezekről beszélt a Portfolio-nak adott interjújában Oliver Röpke, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EESC) elnöke.
Az a forrás, amit az EU Magyarország számára biztosít, az újra és újra kihelyezhető a gazdasági szereplők számára. A közeljövőben újabb program érkezik, ami nagy hírt vert az elmúlt hetekben - jelentette ki Sipos-Tompa Levente. Az MFB elnök-vezérigazgatója Hitelezés 2024 konferenciánkon tartott előadásában az uniós források hitelezésbe való átültetéséről, az Otthonteremtési Hitelprogramról és a KKV Technológia Plusz Hitelprogramról is beszélt.
Háromszázmilliárd forint értékű uniós fejlesztési forrást kap a főváros - jelentette be Karácsony Gergely az Elisa Ferreiraval, az Európai Bizottság kohéziós politikáért és reformokért felelős biztosával közösen tartott pénteki sajtótájékoztatóján a Városházán. A 300 milliárd forint felhasználásának részleteiről is beszélt a főpolgármester.
A tervezett EU-bővítés miatt az Európai Bizottság teljesen átalakítaná a felzárkóztatási politikát, így a támogatások elosztási rendszerét is, mivel a mostani 27 tagállammal működő unióban is problémák látszódnak a rendszerben. Magyarország esetében is látszik, hogy míg a nemzetgazdaság egésze közelíti az EU-átlagot például az egy főre jutó GDP-mutatónál, de egyes régiók még le is maradtak az elmúlt években. Elisa Ferreira kohézióért és reformokért felelős biztos szerint bár most is látszódnak sikerek, decentralizáltabb rendszer kell a jövőben, teljesítményalapú mutatókkal.
Az Európai Nukleáris Szövetség első csúcstalálkozójára látogatott több uniós tagállami vezető, sőt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is. Az orosz-ukrán háború utáni atomreneszánsz elől pedig elhárulhat egy újabb akadály, ha von der Leyen is a nukleáris energia ügye mellé áll. A belga miniszterelnök pedig azért lobbizik, hogy a nukleáris energiával kapcsolatos beruházásokat is tiszta energiaforrássá nyilvánítsa az EU, így lehetővé téve, hogy uniós forrásokkal támogassák a fejlesztéseket.
A korábbiakhoz képest egyszerűsített formában érhetők el az MFB-nél az uniós támogatások, azonban sok szempontból jóval szigorúbbak a jelenlegi 2021-2027-es ciklus szabályai, mint az előző hétéves költségvetés programjainál voltak. Főként az RRF-források esetében igaz ez – mondta el Sipos-Tompa Levente, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) elnök-vezérigazgatója részletes előadásában a várható és már zajló uniós támogatási programokról a Portfolio EU Források 2024 konferenciáján. Kiemelte az előző időszak forrásmennyiségét és a végrehajtási struktúra változásait, majd részletesen kifejtette a pénzügyi eszközök és azok tervezett felhasználásának részleteit.
Magyarország a már decemberben feloldott 10,2 milliárd eurónyi kohéziós támogatás mellett újabb közel 2 milliárd eurót szabadíthatott ki a fejlesztési forrásokból – tudtuk meg kormányzati és uniós forrásoktól. A hivatalos bejelentésre még várni kell az Európai Bizottságtól, de ez hamarosan megtörténhet.
Az Európai Bizottság elfogadta a 2024-es uniós költségvetés módosítását, mely tükrözi az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa között a 2021-2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret felülvizsgálatáról létrejött megállapodás szerinti változtatásokat - tájékoztatott a brüsszeli testület csütörtökön.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke javaslatot terjeszt elő az európai védelmi ipar ösztönzésére és racionalizálására. Rövid időn belül ez a második EU-s program, amely a tagállamok védelmi képességeinek fejlesztésére irányul. Noha az orosz-ukrán háború kitörése óta a legtöbb ország fokozta hadi kiadásait, a NATO által elvárt GDP-arányos 2 százalékos ráfordítási szinttől a legtöbb tagállam – köztük Magyarország is – messze van. Egyelőre nagy a fogadkozás a védelmi képességek fejlesztésére, de kevés eredmény látszik. Egy közös uniós program javíthatna ezen, de kérdés, mi lesz ebből.
Együttműködési megállapodást írt ma alá a Legfőbb Ügyészség vezetője, és a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium Európai Uniós Fejlesztésekért Felelős Államtitkárságon belül működő Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság. Ennek keretében megállapodtak abban, hogy a hazai, valamint az uniós költségvetés védelme, továbbá a korrupció elleni küzdelem területén kölcsönösen támogatják egymást a jogszabályok által előírt, valamint az alaptevékenységükből fakadó közös, illetve egymásra épülő feladataik ellátásában.
Az Európai Unió stabil, kiszámítható és fenntartható pénzügyi támogatást biztosít Ukrajna számára a 2024-2027 közötti időszakra az 50 milliárd eurós pénzügyi csomag egyhangú elfogadásával - jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az egynapos brüsszeli EU-csúcstalálkozót követően csütörtökön. A nyilatkozatok során több európai vezető is hangsúlyozta, nem született semmilyen titkos kompromisszum Orbán Viktor szavazatáért cserébe.
Az előzetes várakozásokkal ellentétben, nem egy éjszakába nyúló tárgyalássorozat végén, hanem már csütörtök délre elfogadták a tagállamok a rendkívüli csúcson az Európai Tanácsban a közös költségvetés felülvizsgálatáról szóló megállapodást. Orbán Viktor magyar miniszterelnök sokáig vétóval fenyegetett, de végül elfogadta az Ukrajnának is támogatást biztosító csomagot. A kormányfő szerint a délelőtt kapott ajánlatot már el tudta fogadni.
A szerdai brüsszeli nagyköveti ülésen a magyar kormány képviselője továbbra is azt jelezte, hogy ragaszkodik Magyarország az évenkénti vétó lehetőségéhez az ukrajnai 50 milliárdos finanszírozási csomagnál, de ezt több más tagállam továbbra sem fogadja el, így egyelőre nincs megállapodás, ha pedig a holnapi EU-csúcson sem lesz, akkor a többi 26 tagállam megkerüli Magyarországot, hogy tovább léphessen az ügyben – derült ki a Reuters és a Financial Times szerdai egybehangzó értesüléseiből. Közben Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója azt jelezte az ATV tudósítása szerint egy konferencia keretében, hogy tárgyalnak, és a kormányfő tegnapi nyilatkozata az irányadó (évenkénti egyhangú döntéshozatalt akar Ukrajna ügyében), egyéb forrásokra hivatkozva azt írta a csatorna oldala, hogy "a tárgyalási pozíciók még nyitottak", több elem is "mozog". Külön saját helyzetelemző cikkünk saját háttérinformációkkal itt érhető el.
Elfogadhatatlan több más tagállamnak az a kompromisszumosnak beállított magyar kormányzati javaslat, hogy évente egyhangúsággal vizsgálják felül a 4 évre szóló, 50 milliárd eurós ukrajnai finanszírozási programot, így egyelőre nehéz a helyzet, és nincs előrelépés - jelezte egy névtelenséget kérő magas rangú uniós forrás a Reutersnek. A Szabad Európa úgy tudja, hogy jogi és politikai okok miatt sem enged a többi tagállam a magyar kormánynak, és ha nem változik a magyar álláspont, akkor a lehetséges válaszcsapások közül azt jelzi most a legesélyesebbnek a lap, hogy a tagállamok minősített többsége elveszi a júliustól kezdődő magyar soros elnökséget, és a lengyel kormánynak adja.
Egy új brüsszeli kompromisszumos javaslat figyelembe venné Magyarország azon régóta hangoztatott álláspontját, hogy nem szállít fegyvert Ukrajnának úgy, hogy az új ukrajnai fegyvervásárlási alapba fizetendő magyar állami összegeket halált nem okozó fegyverekre költenék – tudta meg a Politico az anyagról, amelybe betekintést nyert. Sőt, a németek által szorgalmazott további kompromisszum alapján az is elképzelhető, hogy nem is az alapba fizetné be Magyarország a rá eső évi 23 milliárd forintot, hanem direktben segítené Ukrajnát, és így ezt le lehetne vonni az alapba történő befizetési kötelezettségből.
Pedig nagyon más lehetőséget nem látnak a szakértők sem.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
A szintetikus kövek mindent felforgatnak.
